Aki nálam nagyobb finomfőzelék - fan az lop, csal és hazudik. Sokáig nem értettem, mások miért gyűlölik ennyire ezt a mennyei eledelt, de idővel rájöttem, mekkora szerencsém volt, hogy anno az általános iskolában fantasztikus szakács nénik főztek a menzán, nekik köszönhetően lettem gyerekként rabja ezen éteknek. Természetesen amint alapfokon elkezdtem használni a konyhát, azonnal nekiálltam kísérletezni kedvencem házi elkészítésének tárgyában, de többszöri próbálkozás sem hozott igazi sikert,ámde egyszer teljesen véletlenül ráleltem egy blogra, amelyen azonnal rátaláltam a gyermekkorom ízeit megidéző finomságra. Főzelékes Feri oldalára bukkantam rá, és nagyon hamar törzsolvasója lettem, nem csoda, őrületesen egyedi ízesítéssel tudja feldobni a mindannyiunk által ismert és halálra unt főzelékeket. Nagyon vártam már, hogy megjelenjen a szakácskönyve, izgatottan lapoztam át, és azt kell mondanom, hogy összességében elégedett vagyok vele, de egy kis hiányérzetem maradt.
Szépen fényképezett, profin kivitelezett könyvről van szó, de a patikamérlegen kimért hozzávalók között csak nyomokban fedezhető fel sajnos az az egyedi hangvétel, könnyed lazaság, ami miatt mi olvasók, rákattantunk a blogra.
A nagy közönség kedvencek (imádott finomfőzelékem Ferisen, a már régóta kipróbálásra váró kókuszos-currys krumplifőzelék) mellett néhány ínyenc fogás is helyett kapott a lapokon (a paradicsomos sültkukorica-főzelék szerelem volt első látásra), amelyek mindegyikére elmondható, hogy könnyen és gyorsan elkészíthetőek. Én biztosan végig fogom főzni szinte az összes receptet (a csicseriborsót nem szeretem, tehát az kimarad, de minden más jöhet!), és mivel fogynom kell (ja, és persze az egészség is szempont, de csak másodlagosan), feltét nélkül fognak elkészülni a finomságok, pedig arra is akad ötlet ebben a szép kivitelű, abszolút hiánypótló szakácskönyvben, amelyet mindenkinek csak ajánlani tudok!
8/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése